Pataki Csaba: Föl kell élesztenünk az erdélyi magyarság hagyományait
Szombat reggel az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre születésének 135. évfordulóján, szülőfalujában, Érmindszenten (Adyfalván) ünnepi istentisztelettel vette kezdetét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, illetve a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által immár huszonharmadik alkalommal megszervezett Érmindszenti zarándoklat harmadik és egyben utolsó ünnepnapja.
A település református templomában összegyűlt ünneplők serege Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, illetve Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye pasztorális helynökének igehirdetését hallgathatta meg. Ezt követően Balla Árpád, helyi lelkipásztor köszöntötte a fontos eseményen résztvevőket. Számtalan egyházi és közéleti személyiség is tiszteletét tette az ünnepségen, köztük Kelemen Hunor, RMDSZ szövetségi elnök, Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, szenátorjelölt, Sógor Csaba EP-képviselő, Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, képviselőjelölt, Maskulik Csaba, szenátorjelölt, Erdei. D. István, Szász Piroska és Balogh Sándor képviselőjelöltek, Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, Bendel József a tasnádi RMDSZ elnöke, Kovács Máté, a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ-es frakcióvezetője és Véron András, tasnádi alpolgármester.
A Kárpát-medence számos területéről érkező több száz megemlékező az ökumenikus istentiszteletet követően átvonult a költő szülőházának udvarára, majd az Ady versekkel és dalokkal színesített szónoklatok sorozatával folytatták a megemlékezést. Pataki Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke ünnepi beszédében az erdélyi magyar kultúra fontosságát emelte ki, elmondva, hogy ez az alapja a magyar kultúrának, éppen ezért kultúránk fejlődéséhez föl kell élesztenünk az erdélyi hagyományokat. Köszönetet mondott továbbá a Szatmár Megyei Tanács egykori vezetőségének, köztük Csehi Árpád egykori tanácselnöknek és Szabolcs-Szatmár Bereg megye vezetőségének is, az Ady szülőházának felújítását célzó projekt beindításáért.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta, hogy bár Adyt elsodorta a sors otthonról, mindig hazatért szülőfalujába, hiszen itt találta meg lelki nyugalmát: „Minden szülőföldjét elhagyó személynek azt tanácsolom, hogy Adyhoz hasonlóan, térjenek gyakran haza, hiszen csak ott lelnek valós önmagukra, lelki nyugalmukra. Ez a kis falu, mint sok más kis erdélyi település is nagy embereket adott a magyar társadalomnak. Vigyázzunk ezekre a kis magyar közösségekre, hogy továbbra is nagy költőnkhöz hasonló személyiségeket adjanak nekünk és világnak."
„Ma, amikor a magyarságot oly sok megpróbáltatás éri, és amikor a széthúzás ismét nagy méreteket ölt, szükség lenne Ady Endre ostorára" - hangsúlyozta a következő felszólaló, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. „Azt mondják, egy költő addig él, amíg műveit olvassák. Ady eddig 135 évet élt és remélhetőleg tovább is élni fog" - tette hozzá Szentmártoni.
Őt követően Kelemen Hunor, RMDSZ szövetségi elnök szólt pár szót az egybegyűltekhez: „Ismét lehetőségünk nyílik újraértelmezni Ady Endre munkásságát, hiszen a jelenlegi kor is hasonlít ahhoz, amikor ő publicistaként berobbant a közéletbe, amikor az eltévelyedés és az újtól való rettegés jellemezte a magyar társadalmat. A kirobbanásra azonban napjainkban csak akkor van lehetőség, ha a jövő felé fordulunk. Éppen ezért, Ady 135 évvel születése után is példamutató számunkra, hiszen ő sosem bújt el a változás szeleitől, azt sokkal inkább saját vitorlájába fogta, és így vezette ki a magyar irodalmat akkori válságából." A szövetségi elnök beszédében azt is hozzáfűzte, hogy útkeresésben azokhoz kell visszatérni, akik építkezni tudtak és össze tudták fogni az útkeresőket.
Az ünnepli szónoklatokat követően Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye egykori esperes, a Szatmár-németi református egyházközség lelkipásztora adta át az Ady Endre emlékmúzeum gondnokának a Hegedűs Lóránt református püspök négy kötetes Ady Endre 1148 versének elemzését tartalmazó művét. Ezt követően valamennyi szervezet, köztük a Szatmár Megyei RMDSZ is koszorúkat helyezett el Ady Endre szobránál.
